Ahová meg lehet érkezni...   ...ahonnan el lehet indulni.

Járvány, álláspont, gyakorlat

Járványhelyzet és pszichoterápiás ellátás
A MentalPort klinika álláspontja és gyakorlata

Kiindulásunk, hogy a járványhelyzethez, és annak folyamatos változásához kapcsolódó, távterápiára történő váltás pszichoterápiák esetében mindig módszerváltás: ugyanazok a szereplők egy másik módszerrel dolgoznak tovább. Egy pszichoterápia esetében a módszerváltás a terápia lényegét adó kapcsolatban-szövetségben, annak keretében, tartalmazási lehetőségében és technikájában egyaránt érdemi változást jelent, ami az indikáció, előkészítés, terápiás cél, terápiás szerződés megújítását kívánja meg.
Egy módszerváltás hozhat érdemben újat, előrelépést a terápia egészében, de legalább annyira számolni kell azzal, hogy a módszerváltás elfedi a terápia meglévő megoldatlanságait, elakadásait, zavarait. Továbbá azzal is számolni kell, hogy reflektálatlan marad a felváltott-lezáratlan terápiás szakasz miatti gyász, elmarad annak tudomásul vétele, hogy az új szakaszhoz (részlegesen) kezdőfázis tartozik. A terápiára további, a dolog természete folytán terapeuta és páciens által közösen elhárított teher nehezedik azzal, hogy a terápia módszerének megváltoztatása külső, mind a terapeutát, mind a pácienst a terápián kívüli életében súlyosan érintő okból kerül sor. Így gyakran a lehetségesnél jobban beszűkülhet, esetenként elmaradhat a választható megoldások mérlegelése. További nehézséget jelent az, hogy előre nem kiszámítható a kivételes állapot időtartama, se az, hogy mikor milyen további szigorító illetve feloldó járványügyi intézkedések lépnek életbe. Az új intézkedések újabb módszerváltást kívánhatnak, amikor ismét szükség van az indikáció, előkészítés, terápiás cél, terápiás szerződés újítására. Végül rejtve maradhat, hogy a konkrét terápia tekintetében kísérleti terápiába bocsátkozik együtt a terapeuta és a páciens, még akkor is, ha a terapeutának egyébként van távterápiás gyakorlata.

Úgy véljük, kialakított gyakorlatunk összhangban van a kormány kijárási korlátozási rendelkezéseivel:

„3. § A lakóhely, a tartózkodási hely, illetve a magánlakás elhagyására az e rendeletben meghatározott alapos indokkal kerülhet sor.
4. § (1) A 3. § szerinti alapos indok:
c) az egészségügyi ellátás és szolgáltatás igénybevétele, beleértve a gyógyító tevékenységen túl a testi és a lelki egészség megőrzése céljából nyújtott egészségügyi szolgáltatásokat (különösen pszichoterápiás ellátás, fizioterápiás kezelés, gyógytorna).” 1

Egyben osztja a Magyar Orvosi Kamara aggodalmát:

„…nagyszámú olyan beteg van, akinek az egyéb, nem koronavírushoz köthető betegsége ellátást, gondozást, gyógykezelésének folyta­tá­sát igényli. Ezen betegek ellátása nagyon meglassult, megnehezedett. Így a járvány jelen szakaszában, relatív kevés fertőzött mellett a fenti problémából adódó “láthatatlan áldozatok”, járulékos károk, az ellátat­lanul maradt vagy késve ellátott betegek egészségkárosodása, esetleges halála a járvány által okozott kárnál akár nagyobb jelentőségű is lehet.” 2

Milyen váltás jön számításba futó terápia esetében?

  • a terápia előrehozott lezárása, meghatározott időben kontrollal
  • a terápia szüneteltetése, szükség esetén konzultálással
  • a terápia felfüggesztése, kapcsolattartással, meghatározott időszakos konzultálással
  • távterápiára váltás
  • a terápia folytatása a szokott szettingben, a járványügyi előírások beillesztésével

A felsorolásból következik, hogy – a páciens bevonásával – ugyanúgy mérlegelésre van szükség, mint a terápia elindításakor: mi szól az adott megoldás mellett, mi szól ellene; minek biztosítottak a feltételei; mi a kitűzött cél; milyen javulással lehet számolni; melyik esetben várható – akár súlyosabb – állapotromlás.

A MentalPort klinika olyan gyakorlatot alakított ki, ahol a munkatársak esetről esetre mérlegelik, melyik megoldás a leginkább indikált és megvalósítható. Ehhez született egy eljárási protokoll, ami tartalmazza a mérlegelést, előkészítést, váltást, adminisztratív és konzultatív követést.
A különböző váltások és a szokott szetting fenntartásának feltételei egyaránt biztosítottak. Az utóbbinál azt is bevonjuk a mérlegelésbe, hogy mivel a pszichoterápiás gyakorlat főárama távterápiás szettingre történő módszerváltás, a szokott szetting fenntartása ebben a környezeti kontextusban szintén hordoz magában módszerváltási jellegzetességeket a terápiás kapcsolatban. A szokott szetting fenntartásához a „MentalPort higiénés szabályzata” feltétlen betartása adja a járványügyi hátteret.
A munkatársak közül van, aki csak távterápiásan dolgozik, van, aki pedig vegyes profillal. Ugyanez érvényes a munkaértekezletekre – online és személyes jelenlét kombinálásával zajlanak. Az analitikus megközelítéssel dolgozó esetmegbeszélő csoportnál nincs táv-bekapcsolódás; a csak távmunkában dolgozók egyéni konzultációt vesznek igénybe.

A fontosabb mérlegelési szempontok, amit figyelembe veszünk:

  • A páciens pszichopatológiája, pszichodinamikája, s ebből következő együttműködési, terápiás keret tartási kapacitása és hajlandósága.
  • Milyen fázisban van a terápia és a terápiás kapcsolat: elbírja-e akár a hosszabb szünetet, vagy éppen komoly törésre számíthatunk a váltással?
  • Milyen a viszonya a páciensnek a járvánnyal belsőleg, s külső környezetével (például nem terhelné-e túl, ha a jelenlegi szettingben folytatódik a munka)?
  • Milyen a viszonya a terapeutának a járvánnyal belsőleg, s külső környezetével (például nem terhelné-e túl, ha a jelenlegi szettingben folytatódik a munka)?
  • Tudja-e biztosítani a páciens a járványügyi előírások betartását, ha a jelenlegi szettingben folytatódik a munka?
  • Tudja-e biztosítani a terapeuta a járványügyi előírások betartását, ha a jelenlegi szettingben folytatódik a munka?
  • Tudja-e biztosítani a páciens a megfelelő technikai és nyugalmi, ülésről-ülésre azonos belső és külső környezetet, ha távterápiás módszerre váltanak?
  • Tudja-e biztosítani a terapeuta a megfelelő technikai és nyugalmi, ülésről-ülésre azonos belső és külső környezetet, ha távterápiás módszerre váltanak?
  • Tudják-e mindezt egymás számára elég transzparensen és reflektíven kezelni?
  • Mennyire érdemes inkább a terápiás kapcsolat meg- és fenntartását elsődleges céllá tenni? Mennyire válik az izolálódás enyhítő eszközévé a terápia?
  • Milyen időtávban gondolkozik a módszerváltásról a terápiás páros?
  • Hogyan gondolkoznak a járványügyi korlátozás utáni menetről?
  • Hogyan látja a terapeuta, hogy az általa gyakorolt munkamódból (technika, eljárás) mi vihető távterápiásan, mi adódik hozzá, s mi vész el belőle; ennek alapján nem kell-e inkább más technikára váltani egy távterápiás helyzetben, mint amivel addig dolgoztak?
  • Mennyire transzparens, hogy a terapeuta is gyakorlatszerzési szakaszban van a távterápiáról?

A MentalPort klinika profiljában analitikus alapú módszerek szerepelnek – standard analízis, analitikus pszichoterápia, analitikus rövidterápia, analitikus konzultáció, csoportanalízis. Nem tartozik a profilba gyerek, serdülő, pár vagy családterápia; krízisterápia. Az alkalmazott módszerekben – bár változó mértékben – közös, hogy központi szerepe van bennük a páciens-terapeuta kölcsönkapcsolata érzékelésének, befogadásának, a terapeuta ellazult befogadó figyelmének, belső, önreflektív munkájának, a páciens belülről irányított megnyilvánulásának, a kapcsolatban történtek megértésén keresztül a páciens működése megértésének és változásának. Ebből következik, hogy a munkamód erősen személyes, a közös fizikai térben való együttléthez kötött; az érzékelhetőségből jelentős rész elveszik a távterápiás szettingben. (Ennek egyik mutatója, hogy a terapeuta többnyire sokkal jobban elfárad a távterápiás helyzethez tartozó, az érzékelési hiányt automatikusan pótolni próbáló figyeléskor.)
Az eljárások közül a standard analízis távterápiára módosítása nemzetközileg is kísérleti fázisban van, ezért az áttérést általában nem ajánljuk, csak kísérletként javasoljuk. Inkább szüneteltetést választunk, ha a szokásos szetting nem folytatható. Az analitikus pszichoterápiák távterápiás módosulataival már jelentős tapasztalat halmozódott fel a MentalPortban is; a probléma kétféleképpen jelentkezik. Ha most kerül sor átállásra, az alapvetően külső okból történik. A távterápiás protokollunk szerint egy távterápia mindig személyes találkozások sorozatával indul, és évente néhány alkalommal megkívánt, hogy legyenek személyes találkozások. Egy analitikus rövidterápiát menet közben igen megterhelő távterápiára átállítani, mert nincs elég idő a (részleges) újraindulásra, valamint a határidős lezárás dinamikája számos külön problémát hoz.
Mivel ezek a változások szerződés módosulással járnak, ezeket lekövetendő, az ellátáshoz eddig kapcsolódó dekurzálási gyakorlat is változott. Külön szempontok segítik ennek gördülékenységét, áttekinthetőségét.
Új pácienseket is fogadunk ezek között a keretek között, továbbra is tartva magunkat ahhoz, hogy távterápia felelős elindításához is szükséges, hogy a felmérő-első interjús beszélgetésekre személyes találkozás keretében kerüljön sor.

A MentalPortban zajló oktatások a vonatkozó egyetemek protokollját követik. A Pszichoterápia szerkesztősége változatlanul működik; a konferenciát jövő évre halasztottuk. A rengeteg, kényszerűen ránk zúduló tapasztalat megnövelte a kedvet kutatások kezdeményezésére.

Bokor László dr.
igazgató
Sinkovics Andrea
klinika vezető helyettes
Szőnyi Gábor dr.
belső esetmegbeszélő vezetője

1 A Kormány 71/2020. (III. 27.) Korm. rendelete a kijárási korlátozásról. Magyar Közlöny, 2020.márc.27., 56.sz. 1626. o.
2 A láthatatlan áldozatok. A Magyar Orvosi Kamara elnökségének álláspontja a nem koronavírushoz köthető betegek ellátásáról a járványos időszakban. Budapest, 2020. április 9.

Vissza az előzőre